Blog

A mindennapi felmérésben a bázisállomást rendszerint ismert pontra állítjuk fel. Mi történik, ha nincsenek ismert pontok, vagy egy nagy kiterjedésű projektben túl messze vannak egymástól? Hogyan biztosítható a pontosság a bázis áthelyezésekor vagy újraindításakor?

A tapasztalt földmérők találkozhattak már olyan időszakkal, amikor az RTK-eszköz még kifogástalan felszereléssel, nyílt égbolt alatt is nehezen ért el fix megoldást, majd később minden visszatért a normális működéshez. Ezt nagy valószínűséggel napvihar okozta.

A GNSS nagyobb pontosságának elérésére rendszerint DGPS-t (Differential Global Positioning System, differenciális globális helymeghatározás) használunk. Az RTK (Real Time Kinematic) és az RTD (Real Time Differential) egyaránt differenciális adatokkal korrigálja a GNSS-helymeghatározást, de mi a fő különbség köztük? Miben térnek el az alkalmazási területeik? Mai cikkünkben ezeket tekintjük át.

A hatékonyság növelése érdekében ma már egyre több nagy projektben használnak együtt mérőállomást és GNSS-vevőt az összetett felmérési feladatokhoz. Ilyenkor a legnagyobb nehézséget a különböző koordináta-rendszerekben keletkezett pontadatok utólagos feldolgozása jelenti. Ha csak a feldolgozás után derül ki adathiba, akár bizonyos mérések megismétlésére is szükség lehet.

A földmérési ágazat fejlődésével a piacon két fő műszertípus vált meghatározóvá: a hagyományos optikai mérést képviselő mérőállomás, illetve az újabb műholdas mérést képviselő GNSS RTK-vevő.

A Y1 GNSS-vevő népszerű termékünk, széles felhasználói körrel. Használata közben többféle műszaki kérdés merülhet fel. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket és néhány megoldást, hogy segítsünk a bizonytalanságok tisztázásában.