A mérnökgeodézia alkalmazása az épületkivitelezésben
A mérnökgeodézia az építési beruházások felmérési, tervezési, kivitelezési és üzemeltetési szakaszában alkalmazott mérési elméletek, módszerek és technológiák összefoglaló neve. Hagyományos alkalmazási területei közé tartozik az építőipar, a vízgazdálkodás, a közlekedés és a bányászat. Alapvető feladatai a felmérés és a kitűzés.
A mérnökgeodézia fő területei az építményekhez kapcsolódó geodéziai munkák, valamint a berendezések és gépek telepítését szolgáló ipari mérések. Szakmai szempontból általános és precíziós mérnökgeodéziára osztható.
Fő feladata, hogy a különböző építési beruházásokhoz biztosítsa a szükséges felmérési és térképezési hátteret, a műszaki követelményeknek megfelelően.
A precíziós mérnökgeodézia jelöli ki a szakág fejlődési irányát. A nagyszabású, különleges pontosságot igénylő beruházások jelentik a fejlődés hajtóerejét.
Az építési folyamat egyes szakaszaiban betöltött szerepe alapján az építésgeodézia három területre bontható: kivitelezés előtti felmérésre, kivitelezés közbeni mérésekre és kivitelezés utáni megfigyelésre.
Kivitelezés előtt
A mérési munka fő célja az építési beruházáshoz szükséges nagy méretarányú topográfiai térképek előállítása. A tervezési szakasz felmérései földi méréses térképezéssel és fotogrammetriával készülnek.
A földi térképezés az egészből a részletek felé haladás elvét követi: a felmérési területen vízszintes és magassági alappontokat létesítenek, majd ezek alapján térképezik a felszínt és a domborzatot. A kivitelezés előtti felmérés a projekt alapja, ezért gondosan, a legkisebb figyelmetlenséget is elkerülve kell végezni.
Kivitelezés közben
A mérési feladat elsősorban a tervezési és kivitelezési követelményeknek megfelelő építési alapponthálózat létrehozása, majd erre támaszkodva az épület és a termelőberendezések helyének előírt pontosságú kitűzése. Ez a kivitelezés és szerelés alapja, és fontos iránymutatást ad az építési munkákhoz.
Az elmúlt években előfordult, hogy a kivitelezés közbeni mérési és kitűzési hibák miatt az épületek befejezése meghiúsult. Ennek fő oka a mérések és kitűzések minőségi problémája, valamint a mérési munkák nem megfelelő irányítása és minőségellenőrzése volt.
Kivitelezés után
A mérési munka az elkészült építmény állapotának ellenőrzését, valamint a biztonságos használatot szolgáló alakváltozás-megfigyelést foglalja magában.
Fő területei a függőleges elmozdulás, azaz süllyedés, a vízszintes elmozdulás, a dőlés, a lehajlás, a szél okozta rezgés és a napsugárzás okozta alakváltozás megfigyelése. Ezek a mérések biztosítják, hogy az építmény minősége megfeleljen a használati követelményeknek, és fontos szerepet töltenek be a használók személyi biztonságának védelmében is.
A mérési technológia alkalmazása építményeknél
Alapponthálózati mérések
Az alapponthálózati mérés a kivitelezés alapja. Épületeknél a hálózat általában rácsos elrendezésű; a kivitelezés megkönnyítésére helyi építési koordináta-rendszert alkalmaznak, amelynek tengelyei párhuzamosak az épület főtengelyeivel. A hálózat kialakítása jellemzően az egészből a részletek felé haladás, a többszintű hálózatépítés és a fokozatos ellenőrzés elvét követi.
A kivitelezés előtt először a helyszínen ki kell tűzni a tervrajzokon szereplő épületet, és meg kell határozni az alapul szolgáló magasságot. Ez biztosítja a további építési munkák viszonyítási alapját. Az alapozás során a cölöpök helyének kitűzéséhez még pontosabb mérnökgeodéziai eljárás szükséges.
A földkiemelés és a padlóalapozás során a tervezési követelményeknek megfelelően kell kialakítani a padló, a cölöpfejek és az alapgerendák munkagödreit, lehetőleg nem bolygatva a munkasík alatti talajréteget. A gondos mérés szabályozza a földkiemelés mélységét és helyét, elkerülve a túlkotrást és a rendezetlen kitermelést.
Az alapozási szakasz másik fontos geodéziai feladata a falak és oszlopok indítóvasalásának kitűzése. Összetett szerkezetű, nagy alapterületű beruházásnál csak a körültekintő kitűzés biztosíthatja az indítóvasalás megfelelő helyét, megelőzve az eltéréseket és eltolódásokat.
Építési kitűzés
Az építési kitűzés során a tervrajzon szereplő építmények vízszintes helyzetét és magasságát mérőműszerekkel és megfelelő módszerekkel átviszik a terepre. Ezt kitűzési vonalak kijelölésének is nevezik.
A kitűzés a felmérés fordított folyamata: az épület tervezett méretei alapján meghatározzák a jellegzetes pontok és az alappontok geometriai kapcsolatát, kiszámítják a kitűzési távolságokat, szögeket, magasságokat, koordinátákat és egyéb adatokat, majd az alappontokból kiindulva megjelölik a terepen az épület pontjait a kivitelezéshez.
1. Előkészületek
Tanulmányozza a tervrajzokat, ellenőrizze az épület körvonalát meghatározó alappontok adatait és a feltüntetett méreteket, majd rögzítse a tervellenőrzés eredményét.
Válassza ki a kitűzés módszerét, számítsa ki a kitűzési adatokat vagy készítse el a számítási eljárást, rajzoljon kitűzési vázlatot, végezzen független ellenőrzést, és készítse elő a műszereket és eszközöket. A használt műszerek ellenőrzési érvényességi ideje nem járhatott le.
2. Poláris koordinátás módszer
Állítsa fel a mérőállomást az alapponton, majd állítsa pontra és vízszintbe.
Inicializálás után ellenőrizze a műszer beállításait: hőmérséklet, légnyomás és prizmaállandó.
Adja meg az álláspont térbeli koordinátáit, mérje meg és írja be a műszermagasságot.
Adja meg a tájékozó pont koordinátáit, majd irányozza meg a pontot.
Irányozzon meg egy másik alappontot, és ellenőrizze az irányszöget vagy a koordinátákat.
Egy másik ismert magasságú ponton elhelyezett prizmával vagy léccel ellenőrizze a műszer irányvonalának magasságát.
A kitűzésért felelős személy egyenként hasonlítsa össze a jelölt adatokat a rögzített eredményekkel, ellenőrizze és dokumentálja a pontok közötti geometriai méretkapcsolatokat, valamint a kapcsolódó szerkezeti élekhez viszonyított méreteket. Így ellenőrizhető a kitűzési adatok és pontok helyessége. Töltse ki a kitűzési dokumentációt és adja át a kitűzési adatlapot.
3. Hibakezelés
A kitűzés eredményeit rendszerint azonnal vagy néhány órán belül átadják, ezért gyakran nincs idő külön megvárni az eredmények helyességének ellenőrzését.
A kitűzőnek ezért minden műveletnél biztosítania kell az önellenőrzés lehetőségét, hogy a tévedéseket időben felismerje és kijavítsa. Törekedjen a hibák megelőzésére.
4. Ellenőrző mérés
Az ellenőrző felmérés az építési projektek minőségének biztosításához nélkülözhetetlen feladat.
Célja annak megállapítása, hogy az épület vagy műtárgy vízszintes helyzete és magassága megfelel-e a tervnek. A múltban a kivitelezési mérési balesetek többségét az ellenőrző mérés elhanyagolása okozta. A terepi mérési jegyzőkönyveket egy másik földmérőnek teljes körűen át kell vizsgálnia.
Az épület magasságának mérése
A magasság az épületek függőleges elhelyezésének alapja. Meghatározásához gyakran szintezőműszert használnak.
Bármely meghatározandó pont méréséhez szükség van egy ismert magasságú pontra.
Ha a két pont közel van egymáshoz, a szintezőműszert közéjük kell felállítani. Először az ismert ponton álló szintezőlécen kell leolvasni az a1 értéket, majd a meghatározandó ponton álló lécen a b1 értéket.
Ha az ismert pont magassága X, a meghatározandó pont magassága Y = X + a1 − b1. Ha a távolság túl nagy az egy állásból végzett méréshez, ez csak egy műszerállás eredménye, és az Y = X + a1 − b1 összefüggés egy kötőpont magasságát adja meg.
Ugyanezt az eljárást és számítást kell ismételni mindaddig, amíg a léc már nem egy kötőponton, hanem a meghatározandó ponton áll. Ekkor a feladat elkészült.
A függőlegesség mérése
A függőlegesség ellenőrzése az építésgeodézia fontos része. A műszer egy álláspontból függőleges irányt vagy felülről lefelé történő vetítést biztosít. A koordinátákat függőleges átvitel után a kívánt szinten jelölik ki, biztosítva az épület függőlegességét.
Összefoglalva: a kivitelezési felmérés az általános helyszínrajz és a terepviszonyok alapján létrehozott építési alapponthálózattal kezdődik, amelyet a tereprendezés követ. Az alappontokból a terepen meghatározzák az egyes épületek fő- és segédtengelyeit, majd ezek alapján minden részletet kitűznek. A befejezéskor megvalósulási felmérés szükséges, a kivitelezés alatt és után pedig rendszeres alakváltozás-megfigyelést kell végezni.
Az építési munkák gyakori mérőeszközei a mérőállomások és a GNSS-vevők. Ismerje meg ezeket:
Mérőállomás: TS1000 Mérőállomás
GNSS-vevő: Y1 GNSS-vevő